Serényfalva
   
 
  Önkormányzat hírei
 
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Rendezési terv
Gazdálkodás (üvegzseb)
Önkormányzati dokumentumok
Polgármesteri intézkedések
EU támogatással nyert pályázatok
Átláthatóság
Közbeszerzések
Statisztikai adatok
Hírek
Hirdetmények
Partnerségi egyeztetés
Választási információk
 
Ügyfélfogadás
Szervezeti egységek
Ügykörök
Telefonszámok
E-mail címek
Nyomtatványok
Szabályzatok
Pályázatok
 
Óvodák
Általános iskolák
Közintézmények
Egyesületek és egyéb szervezetek
Sportklubok
 
Egészségügyi ellátások
Településről
Településfotók
Településtérkép
Cégkatalógus
További információk a településről
 

Emlékezés a ,,málenkij robotra”

,,Bús magyarok imádkoznak Égi atyánk hozzád. Fordítsd felénk magyarokra Jóságos szent orcád. Sírva kérünk, fohászkodunk, Hozzád száll a lelkünk. Ennyi tengersok fájdalmat Meg nem érdemeltünk.”

A II. világháború végén a Szovjetunióba kényszermunkára, málenkij robotra elhurcoltak tiszteletére tartottak megemlékezést Serényfalván.

A római katolikus templomban 2013. január 19-én az esemény alkalmából ünnepi szentmisét mutattak be, melyen részt vettek a még élő elhurcoltak, a hozzátartozók, a helyi önkormányzat és intézményei, a római katolikus egyház, a község és a környező települések emlékező lakossága.

A misét 10 lelkipásztor celebrálta. Cseh István kanonok arra kérte az emlékező közösséget, hogy továbbra is tiszteljék hagyományaikat és tagjaikat. Azt mondta, szülőket, nagyszülőket, családtagokat siratnak, akik örökre idegenben maradtak. De akik hazatértek, azok maradandó sebeket szereztek. Úgy vélte, míg ma például a holokauszt mindennapos téma, a málenkij robotról keveset beszélnek. Ezért fontos feladat az emlékezés, hogy ma is tudják, mi történt akkoriban, hogy szebb és igazságosabb legyen a jelen, és hogy ne fordulhasson elő ismét a málenkij robothoz hasonló eset.

A szentmise után a résztvevők közösen elsétáltak a Millenniumi Emlékműhöz, ahol a kegyelet virágait helyezték el az áldozatok tiszteletére.

A ,,málenkij” szó oroszul kis munkát jelent, de hogy valójában mennyire volt kicsi, azok tudják akik megélték. A valóságban embertelen körülmények között szinte az éhhalál és fagyhalál szélén kellett dolgozniuk. Hosszú évek elteltével csak kevesen tudtak hazatérni, testileg és lelkileg betegen, de nekik – a saját és családjuk érdekében – minden átélt szenvedésükről hallgatniuk kellett, holott a II. világháború egyik legnagyobb magyar tragédiája volt.

2013.01.25.
forrás:
 
   
| Belépés | Copyright