Felsőkelecsény
   
 
  Településről
 
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Rendezési terv
Gazdálkodás (üvegzseb)
Önkormányzati dokumentumok
Közbeszerzések
Statisztikai adatok
Hírek
Hirdetmények
Partnerségi egyeztetés
Választási információk
 
Ügyfélfogadás
Szervezeti egységek
Ügykörök
Telefonszámok
E-mail címek
Nyomtatványok
Szabályzatok
Pályázatok
 
Óvodák
Közintézmények
Sportklubok
 
Egészségügyi ellátások
Településről
Településfotók
Településtérkép
Cégkatalógus
További információk a településről
 

Magyar / Deutsch / English

A község a Putnoki- dombság kistáján, alacsony átlagmagasságú, völgyekkel felszabadult medencedombságon épült fel. Természeti adottságai az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság alapjainak megteremtéséhez kedvezőtlenek. Határában folyik a Szuha - patak, amibe néhány km-re a falu északi határától torkollik a Csorgos-patak. A település megközelíthetősége az utóbbi időben javult, ma már a legtöbb szomszédjával jó az összeköttetése.

Borsod vármegyében eredetileg 2 Kelecsény nevű település volt, azonban az Alsó-Kelecsénynek nevezett időközben elpusztult, Felsőkelecsény megtartotta nevét. A legrégebben Kelecze néven ismert falu Vadászi Imre birtoka, de amikor a Vadásziak elpártoltak Zsigmond királytól, az uralkodó birtokaikat – így Kelecsényt is – a Perényíeknek adományozta. Ekkor Csorbakő tartozékaként szerepelt, és a Perényieken kívül másoknak, pl. Báthori István nándornak is voltak itt birtokai. A csorbakő uradalom részeként, Perényiek után a Bebekeket mondhatták uraiknak a kelecsényiek, akik faluját a korai összeírások, oklevelek Kelechen, Kelechyen, Kelecyen alakban említették. Kiemelkedő birtokosai voltak még a Balajthyak, a XVI. században a Bekeny család, majd a Becskeházy- és a Putnok család. A XVII. század végén – mint szendrői főkapitány – megjelent a Rákóczi család is. Tekintettel arra, hogy ettől kezdve a szendrői főkapitányok szerepelnek birtokosként, bizonyított, hogy a település a szendrői vár tartozéka lett. A későbbiekben a birtokok elaprózódtak, a földesurak száma jelentősen megnövekedett. A földesurak vallását követve a község korán protestánsá vált, a XVII. században megerősödött egyházának Szuhogy és Dövény leányegyháza lett.

A XX. század közepétől 1970-ig a lakosság száma folyamatosan emelkedett, amiben jelentős szerepet játszott a közeli, főként a rudabányai munkalehetőség. A bányászatban foglalkoztatottak száma az emiatt ingadozók aránya jelentős volt. Az 1970-es évek második felétől azonban a lélekszám fokozatosan csökken, ehhez hozzájárult a bányászat és a közeli nagyipar visszaesése is, különösen az utóbbi évtizedben. A munkalehetőség hiánya itt is gondot okoz, bár elmarad a kiugróan magas megyei átlagtól.

***

Das Dorf liegt im nordwestlichen Teil des Komitats, im Tal des Bachs Csörgős. Sein Gebiet ist voll mit Wäldern, es ist geeigneter für Forstwirtschaft als für Landwirtschaft. Im 16. Jahrhundert wird es erstes Mal unter dem Namen Kelece erwähnt. In den Jahren von 1600 war es bereits eine selbstständige Kirchengemeinde. Seine Kirche, die man auch heute sehen kann, wurde um 1750 gebaut.

***

Felsőkelecsény is situated at the North – Western part of the county in the valley of the Stream Csörgős and surrounded by beautiful forests. This area is more suitable for sylviculture than agriculture. We can meet its name in historical sources from the XIVth century, its name was much different, and it was called Kelece. You can find its church, which was built around 1750, although in the 1600’s an independent congregation was established.

 
   
| Belépés | Copyright