Magyar / Deutsch / English

Nevünk eredete:

A források már a XIII. században említik a községet, 1280-ban Koryth- ként, később Chorithian, Koryty vagy Korythan alakban fordul elő. Ez a szláv eredetű szó jelentése: teknőben – azaz völgyben – lakó emberekre utal.

Történelmünk, múltunk:

Az Árpád-korban a falut birtokló Korichan családról tudjuk, hogy férfi tagjai közül többen a királyi udvarban is fontos tisztséget töltöttek be. Lukács ispáni rangra is emelkedett.
A XV. században Perényi Imre titkos kancellár kapta meg a területet, aki 1408-ban kolostort építtetett, mely családja temetkezési helyéül is szolgált. A Szent Jánosról elnevezett pálos rendi kolostor és templom építése 1420 körül fejeződött be. Jelentős kulturális központként szolgált a szerzetesek 1550 körüli kivonulásáig. A XVI. században, többszöri tulajdonosváltás után a Keczer és Basó család mellett, a falu jelentős része királyi tulajdonba került. Királyi birtokként a szendrői vár tartozékaihoz csatolták, és mint ilyet, a szendrői várkapitány irányította. Ezt a pozíciót olyan híres családok fiai töltötték be, mint a Csákayak és a Wesselényiek. A törökök uralma idején Kurityán is a hódoltsági terület volt, többször kifosztották a hódítók, melyek közül a legsúlyosabb az 1555-ben lezajlott támadás volt.
A reformáció térhódításával Kurityánban is szépszámú református közösség szerveződött, mely Sajókaza leányegyháza volt.
A XVIII. században is folytatódott a birtokrészek gyakori tulajdonosváltása, míg a település földterületeinek jelentős része a Pallavicini család kezébe nem került. Az Itáliából származó család a múlt században 656 holdnyi területet birtokolt Kurityánban, és emléküket ma is őrzi a faluban található Pallavicini-kastély. A kastélyt a XIX. század 30-as éveiben emelték klasszicista stílusban, majd a következő évtizedekben eklektikus stílusban átépítették. Egykor gyönyörű park övezte, ma diákotthonként működik.
A Pallavicini családtól a XX. század elején a Batthyányiak szerezték meg a birtokok jelentős részét. Ekkor a faluhoz tartozott Alsóbányatelep, Felsőbányatelep, Kismajor és Ellapuszta is. A XIX. század 70-es éveiben Kurityán határában is megindult a szénbányászat. Az első bányanyitási próbálkozás még 1873-ban történt, melyet a korabeli források Pallavicini-bányaként emlegettek. A gyenge hozam miatt az aknát rövid időn belül bezárták. 1912-ben gróf Batthyányi Jánostól, a Pallavicini-vagyon örökösétől a német érdekeltségű Borsodi Bányatársulat vásárolta meg a területet, ezzel együtt a bányászati jogokat. A 20-as években kiépült a bányához vezető ipari vasútvonal, sőt a vállalat muunkástelepet és élelmiszerraktárt is létesített. 1928-ban ismét tulajdonosváltás volt, ekkor került a társaság a Rimamurányi Vasmű Rt kezébe. A községet övező széntelepek kibányászására a két világháború között még több kisebb társaság szerveződött.
Az államosítás után tovább folytatódott a bányászat. Az 50-es években tovább bővítették a bányákat, nőtt a termelés is.
Mára az utolsó bánya, Feketevölgy Bányaüzem is bezárta kapuit.
A népességszám a XX. század első felében regisztrált 894-ről az ezredfordulóra 1770 főre emelkedett.

Földrajzi elhelyezkedés:

Kazincbarcikától észak- nyugati irányban, Szuhakálló és Felsőnyárád között, a Borsodi- dombság délkeleti peremén, a Szuha- patak jobb oldali teraszán fekszik Kurityán. Gépkocsival is jól megközelíthető.

Földrajzi adottságok:

Alacsony, völgyekkel szabdalt medencedombságra épült községünk. Növényföldrajzi tagozódás vonatkozásában a Pannónia (vagy Magyar) flóratartomány Északi – középhegység flóravidékének Tornense flórajárásába tartozik. A terület jellemző flóratársulásai a cseres-völgyes, a magasabban fekvő részeken gyertyán-tölgyes. A magaskórós társulások is gyakoriak. Talajtípus: bemosódásos barna erdőtalaj, a termőképessége az átlagosnál gyengébb. Ennek köszönhetően az intenzív mezőgazdasági termelés nem indult be, a vegyszerek és egyéb károsító anyagok felhasználása sem történt meg. A terület gyakorlatilag mentes mindenfajta ipari szennyeződéstől, a természet szinte érintetlen. Rovarvilága országos szinten is egyedülálló, mind darab, mind fajszám tekintetében. A Magyarországon őshonos hüllőfajok jelentős része szintén megtalálható a régióban. A madárpopuláció is igen változatos képet mutat (a fent említettek következményeképp). Különösen értékesek a vidék ragadozó madarai, melyek között az igen ritka békászó sas is megtalálható. Gazdag az emlősfauna is, az őshonos fajok mellett egyre gyakrabban tűnnek fel a Szlovákiából átvándorló farkasok, ritkán barna medvék.

***

Die Gemeinde erstreckt sich am südöstlichen Rande des Borsodi-Hügels, auf der rechten Seite des Bachs Szuha. Die Quellen erwähnen bereits 1280 ihren Namen, der aus dem Slawischen kommt. Der Bau des gothlischen Klosters wurde um 1420 beendet, und Imre Perényi hat es bauen lassen. Bis 1550 zählte es für ein bedeutendes Kulturelles Zentrum. Im 18. Jahrhundert geriet der groβe Teil ihrer Gebiete in die Hand der Familie Pallavicini. Das schloss Pallavicini bewahrt ihr Andenken.

***

Kurityán village lies on the confines of the Borsod hills on the right side of the Stream Szuha. Sources mention the village as far back as 1280, and the name can be originated from the Slavonic language. The Gothic Monastery was built in the 1420's, which was named after Saint John and used to belong to the Order of the Hermits of St. Paul. The monastery was a huge cultural center until 1550. In the XVIIIth century the majority of the village's area passed into the Pallavicini's hand. The Pallavicini castle kepps the memory of the family still.