Magyar / Deutsch / English

Vadna község Kazincbarcikától 6-km-re fekszik a Sajó-folyó és a Bán-patak találkozásánál. A Sajó-völgy települése, felszínét nagy részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, kisebb részben lösz és glaciális vályog fedi.
Első írásos említése 1237-ből származik, s nevét ekkor még Wodnának írták, ami a szláv voda szóból származik, és magyarul vizet jelent, utalván a település fekvésére. 1578-ban emelték templomát, amit azonban az elmúlt évszázadok során többször is átalakítottak. Ennek során nyerte el mai formáját, és sajnos középkori falfestményeit a munkálatok során lemeszelték. Vadna a Miskolc nemzettség birtoka volt az Árpád-korban, s eredetileg 2 községből állt. A két község, amit a Bán-patak választott el egymástól, egybeolvadt Sajóvadna néven, míg végül - a XVI. század közepe táján - hivatalos neve Vadna lett. A törökök 1555-ben kifosztották és felgyújtották, ezután a hódoltsági területekhez tartozott.
A reformáció tanai hamar elterjedtek a lakosság között, nem utolsósorban a huszitáknak köszönhetően, s 1695 óta saját templomuk is volt, amely azonban áldozatul esett az 1863. évi tűzvésznek. Az új templomot könyöradományokból építették fel régi cseh gótikus mintára.
A XX. század első felében a lakosainak száma meghaladta a 600 főt, nagyrészt reformátusok voltak, iskoláját is ez a felekezet működtette, s a községnek saját énekkara és ifjúsági egyesülete is volt. Lakosai a mezőgazdaságból éltek, boglárkertészkedéssel is foglalkoztak, darálómalom és villanyüzem is volt a településen. A külszíni bánya megnyitásával a bányászkodás is a megélhetési források közé tartozott, Kazincbarcika vegyipari üzemei, pedig a városba vonzották a munkavállalókat.
A faluhoz tartozó földek nagy része, ahogyan nevéből is kiderül, árterületen fekszik, így leginkább szántóföldként, vagy legelőként hasznosítható. A környező falvakhoz hasonlóan itt is a legősibb mesterségek közé tartozott a szláv kultúrhatásra utaló kenderfeldolgozás.

***

Die Gemeinde erstreckt sich am Zusammentreffen des Flusses Sajó und des Bachs Bán. Ihr erstes scriftliches Andenken stammt aus dem Jahre 1237. Damals wurde ihr Name noch als Wodna geschrieben, was aus dem slawischen „Voda“ kommt, und bedeutet im Ungarischen „Wasser“. Das weist auf die Lage der Siedlung zurück. Ihre mittelalterliche Hauptsehenswürdigkeit ist ein hussitische Erdfeste, die ihr letzter Besitzer, Péter Komoróczi zu einer Steinburg hat umformen lassen, und zu einem Räubernest machte. Zu ihrer Abreiβung gab König Matthias einen Befehl.

***

Vadna lies at the intersection of the River Sajó and the Stream Bán. The first written sources are from 1237, the village was called Wodna, at that time. It is originated from the Slavonic word voda, which means water in English and refers to the location of the village. The chief attraction of the Middle Ages was an earth - fort, Péter Komoróczi its last emperor rebuilt it. King Matthias gave an order to destroy it.