Varbó
   
 
  Településről
 
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Rendezési terv
Gazdálkodás (üvegzseb)
Önkormányzati dokumentumok
Közbeszerzések
Statisztikai adatok
Hírek
Hirdetmények
Partnerségi egyeztetés
Választási információk
 
Ügyfélfogadás
Szervezeti egységek
Ügykörök
Telefonszámok
E-mail címek
Nyomtatványok
Szabályzatok
Pályázatok
 
Közintézmények
Szociális intézmények
Egyesületek és egyéb szervezetek
Egyéb intézmények
Sportklubok
 
Egészségügyi ellátások
Településről
Településfotók
Településtérkép
Cégkatalógus
További információk a településről
 

Varbó történetéből

Varbó Község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középnyugati részén, Miskolc közelében található. A Sajóba torkolló Nyögõ patak partján fekszik. Természetes növényzete a Bükk-fennsíkéval egyezik meg. Varbó maga hegyes vidéken épült fel, a Bükk hegység északi lejtõjén, így környezetében jelentõs az erdõk aránya. Erdõgazdálkodása jelentõsebb a szántóföldi növénytermesztésnél.
A község lélekszáma az 1930-as évekbeli 1060 fõrõl 2004-re 1198 fõre emelkedett. Ez bizonyára a községnek a lakosság-megtartó erejével magyarázható azzal, hogy a helybeliek inkább választják, ha szükséges az ingázást, s nem a nagyobb arányú betelepülést a közeli, urbanizáltabb helységekbe. A megtartó erõ többek között az, hogy a munkanélküliség viszonylag alacsony. Napjainkban a regisztrált munkanélküliek aránya messze elmaradt a megyei átlagtól.
A település neve szláv eredetre vall: Vrbovo - Varbo alakban fordul elõ szláv területeken (Vrbovao - Wjerbov - Vrbov), az utóbbi az egykori Szepes vármegyékben. A szó töve fûzfa - vrba jelentésû. (Jelképesnek is tekinthetjük, hogy a község fõterének közepén, ahol jelenleg az 1100. évforduló tiszteletére emelt kopjafa áll, nem sokkal elõbb még egy nagy öreg fûzfa állott.)
A község okleveles anyaga meglehetõsen gyér. Az oklevelekben csak a 14. század elsõ éveiben jelenik meg. Varbót ebben az idõben - tardonai határát kivéve - teljesen várföldek vették körül. Mindezt megerõsíti az 1303-ból származó oklevél. Ebben az oklevélben tûnik fel elõször a község neve.
1303-ban Ernye (Iriney) fia István nádor hívének, Ladomérius fia István ispánnak adja Varbót (Warbo), kivéve azt a részt, ami fia, Miklós mester tulajdonában volt. Ez az oklevél azzal az eseménnyel függ össze, amikor István nádor István fiának Csehországból hozott feleséget, mégpedig Benarinus-nak, Bauaria hercegének leányát. Az ennek során tett szolgálataiért kapta a nevezett István Varbó földjét.
Napjainkban teljesen kiépült a település szennyvíz, ivóvíz és gázhálózata.
A község vezetése és lakosai mindent megtesznek azért, hogy településük természeti adottságait kihasználva kellemes pihenést nyújtó idegenforgalmi látványossággá váljon.

Legyen Ön is vendégünk.

 
   
| Belépés | Copyright