A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló mód. 1996. évi LV. törvény 75.-81/A. §.-a szabályozza a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért való felelősség szabályait.

VADKÁR: a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

VADÁSZATI KÁR: A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁR: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. A kár becslését az egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint a kirendeléstől számított nyolc napon belül le kell folytatni. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul a jegyzőnek átadni, aki a felek között egyezség létrehozását kísérli meg a kár megtérítésére vonatkozóan.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A vadkár iránti kérelemhez szükséges az általános, 3.000.- Ft-os illetéket leróni

Ügyintéző:

Dr. Herczeg Tibor jegyző, címzetes főjegyző
jegyzo@szuhakallo.hu; 48/352-081.